Kipukkadt lufik

"A tavaszi nagytakarítás nemcsak arról szól, hogy kiválogatjuk a dolgokat, majd megszabadulunk tőlük, hanem arról is, hogy ráébredj, ki is vagy és mások milyennek látnak. Esélyed van újraértelmezni önmagadat, hogy megváltoztasd az elvárásaidat, és hogy emlékezz rá, sosincs túl késő visszatérni oda, aki voltál, vagy megcélozni azt, aki lenni szeretnél."

Vízkeresztkor mint egy hurrikán, söpört végig a lakásomon a "jöhet a tavasz" érzés. Mindent leakasztottam, kihúztam, becsomagoltam, eldobozoltam. Általában nincsenek újévi fogadalmaim, ha valamit eltervezek, az nem újévkor kezdődik, hanem ott és akkor. De mivel egy csőd volt a tavalyi év, ezért szilveszterkor mégis kigondoltam valamit. Rendrakást terveztem el, mégpedig a saját rendemet. Nem azt, amit valaki elvár, nem azt, ami illő lenne, és nem azt, amit eddig csináltam. Úgy gondoltam, kézbe veszem az irányítást a saját életem felett. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy sorra lufikat pukkantottam ki. A lehetetlen kapcsolatok lufijainak zsinórjait elengedtem, hogy a hélium messze vigye őket. Azért is nevezem őket lufinak, mert ezek a kapcsolatok valójában nem sokat érnek. Felületesek, semmitmondóak, érdekkel átszőttek, vagy épp tartalmatlanok. Ezekről biztosan én is tehetek, de további erőlködés helyett inkább elengedem vagy kipukkantom őket.

"Miért nem csak a rossz dolgoknak intesz búcsút? Köszönj el azoktól az időktől, amikor elveszett voltál! Amikor nemet kaptál igen helyett. A sok kaparástól, sebtől, minden szívfájdalomtól. Köszönj el attól, amit tényleg utoljára akarsz csinálni."

A kitakarított kapcsolatok után azon gondolkodtam, mit is szeretnék csinálni. Sok tervem van, ezekről majd máskor. De természetesen fő helyen a kreativitás áll. Szeretnék tanulni, fejlődni, haladni ezen a téren. Sorra gyártom a jövőbeli "portfólióm" darabjait. Kísérletezek, javulok, és közben rettentően szabad vagyok.

A tavaszi készülődésem egy-egy darabja jön képekben. Ugye alap, hogy minden a virágpiacról van, rengeteg csodát találtam most is. Végre lement a nagy karácsonyi nyüzsi, békésen bóklászhattam a kedvenc standjaim között.

Vettem sok koszorú-alapot, rengeteg gumivirágot, fa feliratokat, csipkéket, szalagokat, szárított terméseket. A legtöbb kész darab ajtókoszorú lett. 

Az elv általában ugyanaz, mint az adventi koszorúknál: hungarocell alapot vonok be fonallal vagy csipkével és arra ragasztom a terméseket, virágokat. 

Ő a kedvencem!