2012. december 12., szerda

A bárányok hallgatnak...

Anyák napja közeledett. Általában ilyenkor tele van a fejem mindenféle ötlettel, de mindig túl sokat akarok, aztán meg nem sikerül. 

Véletlen akadtam erre a párnára, és amikor végiggondoltam, hogy talán meg is tudnám varrni, nagyon lelkes lettem. Attól persze kevésbé, hogy be kellett mennem "kedvenc" méteráruboltomba. Mivel csak nagyjából tudtam, hogy mit akarok, így nagyon szerencsés volt, hogy - szokás szerint - nem kérdezték meg az eladók, hogy miben segíthetnek. Tudtam, hogy puha anyag kell, leginkább plüss, mégpedig barna és natúr. A mintás részhez pedig valami olyan, ami színben az előbbiekhez passzol, és nem foszlik szét a széle túlságosan, és persze könnyű varrani. Nagy szerencsém volt, mert mind a hármat kaptam, és még műszálas töltőanyagot is, amitől könnyű és puha lett a párna.

Kiszabtam hát a részeket. Az alap, vagyis a bárány teste nem volt nagy feladvány, és a fej meg a szív rávarrása sem. A patácskák már annál inkább... Mivel ugye kifordítva kellett varrni, de azt is el kellett érnem, hogy szépen álljon rajta a mintás anyag és jó oldalára essen kifordítás után, de még bevágás is legyen rajta, hogy igazi patás formája legyen. Végül elég jól vettem az akadályokat, és elértem a végéhez. Az eredeti terv szerinti gomb szemeket nem csináltam meg, mert azok nyomnak, ha ráfekszünk, így lett varrott X a bárány szeme.

Ez a kép volt ami elindította a fantáziámat...


...és végül ilyen lett az én olvasatomban:


Azóta is ő a napi tv-nézős pajtása Munkáim Fő Segítőjének! :)

1 megjegyzés:

  1. Ó, mi emberek éppen úgy nézünk ki, mint a Te bárányod, amikor a nagy szívünk visz előre és fejjel megyünk a falnak :)

    VálaszTörlés